szerda, április 20, 2011

Tormás zöldalmakrémleves szerecsendióval

Legalább két misztikum övezi a szerecsendiót. Az egyik a hallucinogén hatása (persze csak nagy mennyiségben –úgy azonban kvázi illegális kábítószer), másik az elnevezése. A magyaron kívül nem sok nyelv illeti a szerecsen jelzővel, amely nyilván a fűszert Európába hozó arab kereskedőkre utal. Arról nem is beszélve, hogy valójában nem is dió, hiszen egy barack-szerű gyümölcs magja (húsából Indonéziában lekvárt főznek). Komoly kereskedelme csak a 16. században indult be, amikor a portugál felfedezők eljutottak Indiáig, majd tovább Indonéziába, egészen a Fűszer-szigetekig, ahol őshonos volt. Egyedül a Bandan-szigeteken termett meg, erre le is csaptak aztán a hollandok, akik a 17. században monopóliumot birtokoltak. A rabszolgaság miatt a munkaerő, és a fűszer szüretelése mindig is olcsó volt, termesztése pedig igen jó biznisz. A holland egyeduralom csak akkor szűnt meg, amikor a franciáknak sikerült kicsempészniük a szigetről. Ma Indonézia, Zanzibár és Grenada a legjelentősebb termelője.

Népszerűsége és mindennapi használata azóta jóval visszaesett, volt időszak, amikor szinte nem létezett étel nélküle. Manapság fűszerkeverékek fontos alkotóeleme, például az indiai garam masala, az észak-afrikai ras el hanout, vagy a francia konyhában használt négyfűszerkeverék (quatre épice) része. A nemzetközi, ill. európai konyhaművészet elsősorban besamelmártást, burgonyás vagy, sajtos fogásokat, spenóttal, karfiollal készült ételeket ízesít vele, de desszertekben –pl- csokoládéval, vagy almával párosítva is remekül érvényesül. Az alább ajánlott krémleves biztosan nem okoz hallucinációt. A szerecsendió nem főszereplő benne –mint ahogy az esetek többségében így van –jelenlétével mindössze kiemeli és összeköti a többi hozzávalót. Nem mellesleg akár húsvéti menü részeként is feltálalható, és akkor sem sértődik meg, ha betétként kerül bele egy kis füstölt csülök, vagy füstölt hal. Nemcsak képzeletben.

Tormás zöldalmakrémleves szerecsendióval

Hozzávalók (4 adag)


3dkg vaj

2 salottahagyma, vagy egy közepes vöröshagyma, finomra aprítva

40dkg burgonya, meghámozva, felkockázva

8dl leszűrt zöldség-, vagy szárnyas leves

2 nagy zöldalma, meghámozva, felkockázva

só, bors

¼ kávéskanál őrölt szerecsendió

4dkg frissen reszelt torma

Lábasban megolvasztjuk a vajat, majd közepes lángon, üvegesre dinszteljük a hagymát. Hozzáadjuk a meghámozott, felkockázott burgonyát, átforgatjuk, majd felöntjük a leszűrt zöldség-, vagy szárnyas alaplével (vagy vízzel). Fedő alatt addig főzzük, amíg szinte teljesen megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a meghámozott, felkockázott zöldalmát, és további, kb. öt percig főzzük, amíg az alma teljesen megpuhul. Sózzuk, borsozzuk. Robotgépben, vagy botmixerrel teljesen simára pürésítjük. Frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük, végül hozzáadjuk a frissen reszelt tormát.



 

 

2 hozzászólás:

Blogger Pomme Pomme szerint...

Hű, de jól hangzik, ki fogom próbálni.

Arról tudsz valamit, hogy a szerecsendió "gyümölcsét" lehet-e valamire használni?

2:46 du.  
Anonymous emprise szerint...

Volt szerencsénk Banda Neirán járni, a helyiek a szerecsendió gyümölcséből lekvárt főztek, süteményekben használták fel, illetve ettünk szárítva, cukrozva is. A lekvár egyébként szerintem kólás nyalóka izu", egy üveggel van is még itthon :) A gyümölcshöz hozzájutni még Indonéziában is nehézkes, mi csak a termőhelyek közelében láttunk.

10:15 de.  

Neked is van véleményed?

<< Főoldal